Az ezerarcú művészváros: Szentendre 

„Isteni hely ez a Szentendre; minden megvan benne, ami a mai élő művészetnek kell. Mint valaha Nagybányán, vagy annak idején Barbizonban, ahol az egész vidék csupa impresszionizmus volt. Szentendre viszont tagolt és modern, formailag kicsit El Greco-san tragikus meg dekoratívan színes. És van benne valami más is a levegőjében, valami, ami talán egykor mindnyájunk képeit jellemezni fogja: Romantika!” E szavakkal foglalta össze 1938-ban a város esszenciáját a Pesti Napló tudósítójának Kmetty János, a modern magyar festészet egyik meghatározó alakja. A 87 évvel ezelőtti jellemzés ma is helytálló: Szentendre az évek alatt nem veszített kulturális sokszínűségéből – és mindez leginkább az itt élő festők, művészek, kreatív szakemberek aktív közreműködésének köszönhető.

Az első festők 

Szentendre 1889-ben került a hazai művészvilág fókuszába, amikor Ferenczy Károly és felesége, Fialka Olga kétéves párizsi tartózkodás után a városban telepedett le. Itt születettek meg – szintén művészi pályára lépő – ikergyermekeik, Noémi és Béni. Bár a Ferenczy család csak 1892-ig maradt Szentendrén, rövid tartózkodásuk felhívta a festőtársak figyelmét a csodaszép fekvésű Duna-parti településre. A XV. században betelepülő szerb és dalmát családok mediterrán építészetét magán viselő városka ihlette Fényes Adolf 1907-ben készült Szentendrei háztetők és Szentendre című képeit, és fontos említést tenni Boromisza Tibor 1920-as években készült akvarell és olaj festményeiről is, amelyek témája szintén e gyönyörű helység. 1926-ban Paizs Goebel Jenő és hét művésztársa a város akkori polgármestere, Dr. Starzsinszky László meghívására a Duna-parti településen töltötte a nyarat.

Paizs Goebel Jenő: Madárdal, 1937 (forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum)

A városvezető lakhatási támogatást és ellátást kínált a fiatal festőknek, sőt pályájuk indulását több megrendeléssel is segítette (a városban tartózkodó festők készítették a Keresztelő Szent János Plébániatemplom freskóit 1933 és 1938 között). 1928-ban az egykori Réti István-tanítványok nagybányai mintára megalapították a Szentendrei Festők Társaságát, egy évvel később pedig a polgármester jóvoltából végleges művésztelephez is jutottak a Bogdányi úton. A Szentendrei Régi Művésztelep épületeit az 1970-es években átépítették, majd 2012 és 2013 között renoválták, ma tizenkét művészlakás és a MANK Galéria ápolja az itt megkezdett, lassan százéves alkotói hagyományt.

Időrendi sorrendben tekintve a város kulturális központtá alakulásának folyamatát, említést kell tenni a legendás Haluskai-tanyáról, amely az 1930-as évek végén lett Vajda Lajos és körének törzshelye. Az idilli „pismányi dombon” fekvő két hálószobás épületet Szántó Piroska és Törzs Éva fedezte fel, akik megelégelve a belvárosi lakhatási körülményeket a településen kívül kerestek életteret maguknak. 1939 és 1940 nyarán többek között Vajda Lajos, Vajda Júlia, Szántó Piroska, Bálint Endre béreltek itt szobát – a festők visszaemlékezéseiből is ismert – Boris nénitől. A művésztelep pontos elhelyezkedését nemrégiben Szabó Noémi, a Ferenczy Múzeumi Centrum művészettörténésze és Galla Zoltán, művelődésszervező azonosította be, és bár az épületet azóta szinte teljesen átépítették, az egykori Haluskai-tanya jelentősége vitathatatlan. Olyan alkotók fordultak meg falai között, mint Korniss Dezső, Ámos Imre, Anna Margit, Modok Mária, Czóbel Béla és a későbbiekben Deim Pál.

Az Új Művésztelep alkotói

Szentendre kulturális életének folytonosságát az 1969 őszén megnyitó Új Művésztelep biztosította, amely a Kálvária úton nyújtott bemutatkozási és lakhatási lehetőséget a fiatal képző- és iparművészeknek. Deim Pál, Jávor Piroska, Czakó Margit, Pirk János, Pirk László, Farkas Zsófia, Nagy Krisztina Tereskova x-T csupán néhány művész, akiket az Új Művésztelep alkotóiként ismert meg a nagyközönség. A kortárs szentendrei művészet szakértője, Wehner Tibor álláspontja szerint a modern magyar művészettörténet tárgyalásakor két fontos sarokkövet kell megállapítani a város kapcsán: az egyik a már említett 1928-as Szentendrei Festők Társaságának létrejötte, a másik pedig 1972, a Vajda Lajos Stúdió hivatalos megalakulásának éve. A „haladó szellemiségű, alternatív csoportosulás” – alapítói ef.Zámbó István, feLugossy László, Aknay János, Matyófalvi Gábor, Holdas György – a képzőművészeten túl zenei, irodalmi darabokkal is gazdagították a hazai kortárs kultúrát, rendhagyó, polgárpukkasztó megmozdulásaik (például a Nalaja happening*) olykor a hatóságok komoly ellenállását is kiváltották. A szürrealista, dadaista irányzatot képviselő művészcsoporthoz jelenleg ötvenkét alkotó tartozik, idén januárban megválasztott elnökük Hugyecsek Balázs. A Vajda Lajos Stúdió állandó kiállítótere a legendás Péter Pál utca 6., ahol legutóbb Heckler Péter műveit láthatta a nagyközönség. 

Művészeket otthonra!

A Vajda Lajos Stúdióval szoros együttműködésben képviseli a szentendrei kortárs művészeket a 2012-ben létrehozott Lakástárlat Alapítvány, amely hazánkban egyedülálló módon civil otthonok, házak tereibe invitálja a képzőművészet iránt érdeklődőket. Musza Györgyi és Sulyok Györgyi – a Lakástárlat csapata – vízióját a „Kortárs mindenkinek” mottó foglalja össze, alapítványukkal a helyi művészek népszerűsítését és alkotásaik értékesítését tűzték ki célul.

Musza Györgyi és Sulyok Györgyi (fotó: Böjtös Kinga)

Miben más egy lakástárlat, mint egy klasszikus múzeum falai között megrendezett kiállítás? Szinte mindenben. A félnapos rendezvényt hosszas előkészület előzi meg: a mintegy száz művésszel kapcsolatban álló Lakástárlat Alapítvány szakemberei kiválasztják a helyszínhez leginkább passzoló alkotót, a kiállítás napján az alapítvány csapata „elfoglalja” az ingatlant, a művek felkerülnek a falakra, az enteriőr megtelik kreatív, művészi energiákkal, majd megérkeznek a vendégek, a meghívott művészettörténész pedig megnyitja a kiállítást. A helyszín adta intim, bensőséges közeg egészen más megközelítésben képes láttatni a műalkotásokat, a tárgyak közelsége pedig könnyebben teremt kapcsolatot a néző és a mű között, ezáltal a klasszikus múzeumi környezettől teljesen eltérő kiállítási élmény születik. A nap végén lehetőség adódik a műtárgyak megvásárlására és az alkotókkal való eszmecserére is.

Knyihár Amarilla és Telegdi Balázs Üveg mögött című tárlatát a Lakástárlat Alapítvány szervezte a Daalarna Gardenbe (fotó: Schuster Hanna)

Az alapítvány működését vállalati és civil szponzorációk is segítik, de az anyagi támogatáson túl tárgyi felajánlást és helyszínt is nagy örömmel fogad a Lakástárlat. A csodálatos hangulatú Daalarna Garden jóvoltából tavaly óta már két Pop Up tárlat is megvalósulhatott: Farkas Zsófia és Lehoczky Krisztina: Kind of Magic kiállítását idén tavasszal az Üveg mögött című, Knyihár Amarilla és Telegdi Balázs munkáit bemutató egynapos tárlat követte. Az alapítvány műtárgykölcsönzési projektje, a SzentendRENT program vállalatoknak, intézményeknek nyújt lehetőséget művészeti alkotások kölcsönzésére. Előnye, hogy az esetleges vásárláshoz képest töredékáron juthatunk színvonalas, bármilyen teret, irodai környezetet stílusosan kiegészítő kortárs alkotásokhoz.

Az Alapítvány 2025 tavaszától a Városház tér 4-ben működtet állandó galériát, ahol havonta megújuló kiállításokkal, és izgalmas programokkal fűszerezik a szentendrei kulturális életet. A Lakástárlat idei fő támogatója a Power Belt Kft., gasztrotámogatója pedig a Szelet Cukrászda és az Eredeti Ziegler Ostya Kft.

Múzeum mindenkinek

A Szentendrén alkotó festők és képzőművészek gazdag hagyatékából 1951 óta tíz kisebb múzeum született, működtetésükért 2016-tól a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) felel. Az intézmény jelenlegi vezetője a tavaly nyáron megválasztott Borbély-Tardy Anna kulturális menedzser. A szakember korábban a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) ügyvezetője volt, 2023 őszétől a Szentendre és Térsége TDM Nonprofit Kft. igazgatói feladatait látja el. Borbély-Tardy Anna lokálpatriótaként fontosnak tartja, hogy az FMC minden korosztály számára színvonalas programokkal szolgáljon, a tavalyi év legnagyobb sikerének a mintegy hétezer gyermeket megszólító múzeumpedagógiai foglalkozások népszerűségét tartja. 

Borbély-Tardy Anna (fotó: Deim Balázs)

A felnőtt korosztály körében továbbra is nagy népszerűségnek örvend a Múzeumi Mesék önismereti foglalkozás, és a jövőben is számos új, nagyszerű projekttel készül az intézmény, hiszen a helyiek részéről nagy érdeklődés mutatkozik ezen programokra. Az FMC csapata a múzeum akadálymentesítésére is hangsúlyt kíván fektetni a jövőben: a fizikai korlátok megszüntetésén túl a kiállítások ismeretanyagainak könnyebb befogadhatóságára is törekszik. Az intézmény kurátorai az állandó kiállítások anyagát időről-időre új, izgalmas koncepció szerint rendezik át, így válik lehetővé a rendkívül gazdag képzőművészeti és régészeti gyűjtemény minden szegmensének bemutatása. Ezen elgondolás mentén idén tavasszal Mágikus kör címen nyílt kiállítás az ötvenéves Czóbel Múzeumban, amely a XX. századi festő szerteágazó kapcsolatrendszerét és mecénási körét mutatja be. A tárlathoz számos gyűjtő és múzeum is kölcsönzött műveket, a kiállítási katalógus Klein Gábor és a Nemzeti Kulturális Alap hozzájárulásával valósult meg. 

A Ferenczy Múzeumi Centrum épülete a Kossuth Lajos utcában (fotó: Deim Balázs)

A 2025-ös esztendő Barcsay Jenő miatt is különleges, hiszen 125 éve született a modern magyar művészet kiemelkedő alkotója. Ez alkalomból izgalmas programokkal, kiállításokkal, konferenciákkal és szakmai kiadványokkal készült a Ferenczy Múzeumi Centrum, így például június 21-én Látványból szerkezet címmel nyílt meg az újrarendezett Barcsay-kiállítás Szentendrén, a Kmetty Múzeumban. A július 17-től látható – a Képzőművészeti Egyetemmel közösen létrehozott  – nagyszabású életmű-kiállítás, a Tökéletes egyensúly Szentendre kiemelkedő alkotója előtt tiszteleg: a tárlat Budapesten, az egyetem Barcsay-termében 2025. szeptember 27-ig tekinthető meg.

Fejér Zoltán György Barcsay-portréja a Látványból szerkezet című kiállításon látható 2025. szeptember 21-ig

A jövő év kitüntetett eseménye a Szentendrei Régi Művésztelep 100. születésnapja, erre az alkalomra külön kutatócsoportot hoztak létre Bodonyi Emőke vezetésével: a csapat az 1926-ban letelepedő művésztelep életét, stílusát, működését vizsgálja. A friss összefüggések és kutatási eredmények bemutatására izgalmas kiállítást is rendeznek jövő májusban. Az FMC nyitott a kortárs művészekkel való együttműködésre is: júliusban A Merkúr pereme címmel tizenegy szentendrei kötődésű művész munkáiból nyílt kiállítás a MűvészetMalomban, a NESTart program keretében pedig idén nyáron hat művésznövendék ismerkedhetett meg közelebbről Szentendre, és különösen Barcsay Jenő festői hagyományaival. A kéthetes nyári kurzust az elkészített művekből megrendezett tárlat zárta a Vajda Múzeumban.

Az FMC számos civil és vállalati támogatót tudhat maga mellett, amelynek köszönhetően 2025-ben három korai Vajda Lajos-rajzzal, több Czóbel Béla- és egy Reigl Judit-művel gyarapodott a múzeumi centrum gyűjteménye. „Közadakozásból és a jelentősebb támogatásokból jöhetett létre az év elején bemutatott Bartl-életműkatalógus, továbbá a Fantomszál című kiállítássorozat is” – tájékoztatott Borbély-Tardy Anna igazgató, hozzátéve, hogy támogatóik a szentendrei óvodásoknak tartott múzeumpedagógiai foglalkozásokat is segítették – művészkellékekkel.

A múzeum 2024-ben 42 757 látogatót fogadott, a 2023-as évhez hasonlóan tavaly is a Kovács Margit Kerámiamúzeumot keresték fel a legtöbben. Az FMC látogatószáma növekszik, a Múzeumok Éjszakája alkalmából szervezett programokon idén több mint kétszer annyian voltak, mint tavaly. 2025-ben az intézmény könyves- és ajándékboltjának kínálata is megújul és folyamatosan bővül, amellyel az FMC saját bevételeit kívánja növelni (2024-ben az FMC finanszírozása negyvenöt százalékban a működésből származó bevételekből, harmincegy százalékban a növekvő arányú önkormányzati, huszonkét százalékban az évek óta változatlan mértékű állami támogatásból, két százalékban pedig pályázati és egyéb forrásokból valósult meg).

Összművészet a Duna partján

A megannyi képzőművészeti program mellett Szentendre a színház és a zene szerelmeseinek is számtalan kikapcsolódási lehetőséget kínál. A város változatos kulturális rendezvényeit a Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. koordinálja. Vezetője Lőrinczy György, művelődésszervező, kulturális menedzser és kreatív producer – nevéhez számos sikeres hazai fesztivál szervezése köthető, évekig a Budapesti Operettszínház, majd a Nemzeti Kulturális Alap alelnökeként dolgozott. A Szentendrei Teátrum irányítását 2021 tavaszán vette át, a Szentendrei Kulturális Központ élére 2024 októberében nevezte ki a városvezetés. 

A kulturális központ teljesen önkormányzati fenntartású társaság, az idei év fő beruházása a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár előterének (Barcsay-mozaik világítása) és színháztermének (új székek, renovált faburkolat, hangulatvilágítás) felújítása volt. A projekt kétharmad részben a szentendrei önkormányzat, egyharmad részben a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásából valósult meg.

A Szentendrei Kulturális Központ csapata szervezi a Dunaparti Művelődési Ház rendezvényeit, a P’Art Mozi működését, a Szentendre és Vidéke szerkesztőségének munkáját, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár színháztermének üzemeltetését, illetve a település egyéb programjait. Hamarosan a Rév utcában lévő, tökéletes állapotú „Teátrum Ház” is bekapcsolódhat a város kulturális vérkeringésébe, az épület ugyanis nemrégiben visszakerült a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemtől az önkormányzat kezelésébe, ahol a jövőben „nyitott, jó hangulatú, kollektív teret” hozna létre a kulturális központ.

2025-ben „számos strukturális, szakmai és koncepcióbéli változás” várható a központ életében, ezen intézkedések egyike a bevételmegosztásos koncepció bevezetése, amelynek értelmében az adott, Szentendrén fellépő produkció nyolcvan, míg a helyszínt biztosító kulturális központ húsz százalékban részesedik a bevételekből. 2025-től a város három legfontosabb intézménye (Ferenczy Múzeumi Centrum, TDM Nonprofit Kft., és a Szentendrei Kulturális Központ) szoros együttműködésben bonyolítja a város rendezvényeit annak érdekében, hogy a település egész évben igényes kulturális programkínálatot nyújtson a térség lakóinak. Az összefogás eredményeként például 2025. július 20. és augusztus 27. között a Szentendrei Teátrum előadására jegyet váltó vendégek belépőjegy nélkül látogathatják az FMC kiállításait.

A város színvonalas színházi előadásaiért a Szentendrei Teátrum felel. Az elmúlt évekhez hasonlóan a nyári rendezvények fő helyszíne a Városháza udvara, de a település több pontja, így például a Vajda Múzeum vagy a MűvészetMalom hangulatos kertje is otthont ad egy-egy produkciónak. A fellépő művészek, előadók neve már önmagában garancia a jó szórakozáshoz, amelyet a város nyáresti hangulata és a szervezőcsapat profizmusa egészít ki.

Szentendre elmúlt száz éve a kultúra jegyében telt, és ha a helyi intézmények, kezdeményezések és szakemberek elhivatottságán múlik – ez még nagyon sokáig így is marad.

*1970. július 26-án Szentendre Fő terén lezajlott dadaista megmozdulás, szellemi vezetője ef.Zámbó István. A résztvevőket a rendőri intézkedést követően bíróság elé állították, majd több hónapra bebörtönözték, ef.Zámbót „ideggyógyászati kényszergyógykezelésre” küldték. 

Nyitókép: Szentendre belvárosa (forrás: FMC)

Lásd még:

Vajda Lajos Szentendréje –  A festőművész motívumvilágának nyomában

A múzeum továbbgondolása – A Ferenczy Múzeumi Centrum megújult gyűjteményes kiállításáról

A művész, akinél senki nem értette jobban a vonalak lelkét – A Vajda, a Próféta című kiállításon jártunk Szentendrén.

Szobrot állítanak a szentendrei Deim Pál téren – A szükséges összeget közösségi finanszírozással szeretnék előteremteni

A kultúra nem luxuscikk – Művészek és mecénások Szentendrén

Stéger Ferenc és az opera világa – Interjú dr. Fábián Laura történésszel